- Kézimunka-kiállítás Csúzán
- Konfirmáció Várdarócon
- Keresztény és nemzeti önazonosságunk megmaradása érdekében dolgoznak
- Nem alakulhatott meg az országos magyar koordináció
- Nemzetiségi szemlén szerepelt a Rozmaring népdalkör
- Közgyűlés a kopácsi HMDK-alapszervezetben
- Ülésezett a HMDK nagyelnöksége
- Szívet-lelket melengető népzenei vetélkedő Laskón
- Kopácsról indult „a külhoni magyar óvodák éve” programsorozat
- A csúzai egyesületnek nemcsak múltja, de jelene is van
Eljött a teleltetés ideje

Pár hete még csak terveztük növényeink teleltetését, most viszont kedvenceink nagy részének ideje melegebb helyet keresni. Eddig gyönyörködhettünk bennük, most viszont jó lesz a teraszról, az udvarról hűvösebb előszobába, kamrába, tárolóba, vagy a pincébe költöztetni őket.
Teleltetés előtt ajánlatos visszametszeni a növényeket, különösen akkor, ha szűkösebb a teleltetésre szánt hely. Ha visszametsszük őket, akkor kisebb helyet foglalnak el, és nem is hajtanak tovább. A fásodó szárú növényeket is ritkítsuk ki, az örökzöldeket pedig alakítsuk formára. Nem árt újra és újra elmondani, hogy mielőtt bevisszük, tüzetesen nézzük át őket, és ha betegek, még a szállítás előtt orvosoljuk a bajt, mivel ha ezt nem tesszük meg, a teleltetőben lévő összes növényünket megfertőzhetjük.
Milyen a jó teleltető?
Már említettem, hogy a legjobb egy hűvösebb előszobába, pincébe tenni őket, a lényeg, hogy 5-15 fok körüli legyen a hőmérséklet. Minél világosabb egy helyiség, elvileg annál melegebbnek is kell lennie. Világos hely kell pl. a leándernek, de a bambusznak és a pálmáknak is. Az agávé, az angyaltrombita, a kasszia és a selyemmirtusz viszont nagyon jól telel sötétebb helyen is.
Tudjuk, hogy ilyenkor a növények nyugalmi állapotban vannak, így nem szabad őket gyakran öntözni, elég, ha kevés vizet kapnak 2-3 hetente. Talán csak a télire bevitt örökzöldek és a bambuszok igényelnek több vizet. Mint ahogy azt a teleltetés előtt tettük, úgy téli hónapok során is fontos növényeink figyelemmel kísérése, mert pajzstetvek, levéltetvek is megtámadhatják, különösen egy nedves pincében.
Teleltetés a szabad ég alatt
Több olyan növény is van (iszalag, borbolya, fenyőfélék, pünkösdirózsa stb.), amely a szabadban is átteleltethető. De nem mindegy, hogy hogyan, mivel a növények edényeiben igencsak kevés a föld, ami tartós fagyok idején átfagyhat. Az átfagyás, illetve a kiszáradás roncsolja, megszabdalja a hajszálgyökereket. A növény víz- és tápanyag híján még akkor is elpusztul, ha lombja egyébként elviselné a fagyokat.
Az agyagedényben tartott növények még érzékenyebbek, így az edényt is védenünk kell, pl. zsákkal, vastagabb papírréteggel vonhatjuk be. De a szabadban teleltetett növényeket, különösen azokat, amelyek kisméretű edényekben vannak, a peremig a földbe süllyeszthetjük, majd a növény tövét 10 centiméter magasan fedjük be lombbal, kéreggel vagy komposzttal. A nagyobb dézsákat több réteg légpárnás fóliával vagy hullámpapírral burkoljuk. Szigetelőanyagnak használhatunk kukoricaszárat és szalmát is. A növények tövét ebben az esetben is mulccsal fedjük. Az örökzöldeket fagymentes napokon feltétlenül öntözzük, mert lombjuk napos időben erőteljesen párologtat, és pótolni kell a nedvességet.











