- Kézimunka-kiállítás Csúzán
- Konfirmáció Várdarócon
- Keresztény és nemzeti önazonosságunk megmaradása érdekében dolgoznak
- Nem alakulhatott meg az országos magyar koordináció
- Nemzetiségi szemlén szerepelt a Rozmaring népdalkör
- Közgyűlés a kopácsi HMDK-alapszervezetben
- Ülésezett a HMDK nagyelnöksége
- Szívet-lelket melengető népzenei vetélkedő Laskón
- Kopácsról indult „a külhoni magyar óvodák éve” programsorozat
- A csúzai egyesületnek nemcsak múltja, de jelene is van
Borvirág és csúcsvirág
Ezen a héten két cserjével foglalkozom. Az egyik a borvirág, amely nem keverendő össze a borbetegséggel, hanem egy kis, 50-60 centis cserjéről van szó. A másik pedig a csúcsvirág - amint a neve is mondja, a hajtáscsúcsokon hozza virágait. Nyáron virágaival, ősztől tavaszig pedig piros bogyóival örvendeztet meg bennünket.
A borvirág (Bouvardia sp.)
Illatos virágú, 50-60 centiméteres magas cserjéről van szó, melynek levelei sötétzöldek. A nagy, ernyőszerű virágzatot alkotó virágai fehér, piros, illetve rózsaszínűek lehetnek.
A fiatalabb növények hajtáscsúcsait a jobb bokrosodás érdekében csipkedjük le, idősebb korában pedig virágzás után metsszük vissza a szárait! A gondos ápolás mellett is csak pár évig marad meg igazán szép növénynek. Ha szükséges, tavasszal ültessük át enyhén savanyú földkeverékbe. Szaporítani hajtásdugványokkal lehet, de ahhoz, hogy ez sikerüljön, legalább 20-25 fokos talajhőmérséklet és gyökereztető szer szükséges.
Igényei
Nagyon világos helyre tegyük, de a közvetlen napfénytől védjük, télen 10 fok körüli legyen a hőmérséklet. A virágzás ideje alatt mérsékelten öntözzük, vagyis folyamatosan tartsuk nedvesen a földjét, télen viszont nagyon kevés vizet kapjon, szinte száraz legyen ebben az időszakban. Ha száraz, fűtött lakásban tartjuk, leveleit permetezzük.
A csúcsvirág (Ardisia crenata)
Egy lassan növő örökzöld cserjéről van szó, amely gondos nevelés mellett akár a 120 cm-t is elérheti, és bőrszerű leveleivel, valamint ősztől tavaszig megmaradó piros bogyóival igencsak kellemes látványt nyújt. A bogyók a hajtáscsúcson megjelenő, apró, rózsaszínű virágokból fejlődnek ki. Ahhoz, hogy szépen virágozzon, fontos, hogy a nyári időszakban árnyékos helyen legyen. Ha viszont sötét és rovaroktól elzárt helyen tartjuk, bogyók nélkül maradhat a növény, hiszen a megtermékenyítést a rovarok végzik.
Hajtásait kora tavasszal vágjuk vissza, mert ezzel bokrosodásra késztetjük. A növényt szaporítani a levágott hajtások gyökereztetésével lehet.
Igényei
Télen közvetlen napsütést nem igényel, de mindenképp világos helyen tartsuk. Nyáron pedig árnyékos helyre, a szabadba is kitehetjük. Tavasztól őszig az átlagos meleg megfelel neki, télen viszont hűvösebb, 15 fok körüli hőmérsékletet igényel, mert melegebben elszórhatja bogyóit. Ami a vízigényét illeti, télen mérsékelten, különben pedig rendszeresen öntözzük. Ha fűtött helyiségben van, akkor permetezzük állott vízzel a leveleit, kivéve a virágzási időszakban.











