Ugye mindenki emlékszik még az általános iskolából a klasszikus kötelező olvasmányra, Gárdonyi Géza Egri csillagok c. művére? Akkor még tágra nyílt szemmel bámultuk a több száz oldalas olvasmányt, és csak nagyon nehezen rágtuk át rajta magunkat. Nos, aki egyszer már túl volt rajta, vegye kezébe ismét a könyvet, hiszen felnőttként egészen máshogy hat. Ha sikerült, akkor utána ajánlom a Jumurdzsák gyűrűje c. regényt.

A másik olvasnivaló William Blake festő életét örökíti meg, szintén fellapozásra érdemes mű. A moziban pedig egy gyerek-egy felnőtt leosztásban van egy 3D-s karneváli hangulatú animációs film, valamint a „nagyok” számára egy izgalmas, tér-idő elméletet felborító krimi.

Pierrot – Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje

Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza...

Tracy Chevalier: Ártatlanok

A Leány gyöngy fülbevalóval című, nagy sikerű regény szerzője ezúttal a 18. század végi Angliába kalauzolja el az olvasót, és különleges pillanatképeket villant fel William Blake (1757-1827) költő-festőről, valamint a nyüzsgő, sikátoros fővárosról. Hősei a Kellaway család tagjai, akik az egyik gyermek tragikus halála után elhagyják csendes vidéki otthonukat, és Londonba költöznek. Különös szomszédjuk, a nem mindennapi, radikális felfogású Blake élete, a családfő állandó munkája a közeli cirkuszban, az impresszárióval való kapcsolat és nem utolsósorban a zárkózott, szemérmes Kellaway fiú, Jem kölcsönös vonzalma a szabad szájú, sötét hajú szépség, Maggie Buterfield iránt megváltoztatja valamennyiük életét. A háttérben, a Csatornán túl eközben kitör a francia forradalom, amelynek hívei, így a költő-festő is, az angol királyság ellenségeinek számítanak.

Rio 3D

Rio de Janeiro csupa szín, csupa kaland, csupa lüktetés. Egyedül Azúr, az elkényeztetett házipapagáj gondolja úgy, hogy jobb a biztonság, a kaland felesleges, a repülés balesetveszélyes. Ám különös (és meghökkentően peches) véletlenek sorozata úgy hozza, hogy kipottyan addig kényelmes életéből, és míg körülötte tombol a karnevál, ő kénytelen elfogadni azt, amit Rio adhat: izgalmat, kavarodást és sok új barátot – meg persze előbb-utóbb a repülés örömét.

Egzotikus helyszínek, fantasztikus brazil ritmusok (melyek létrehozásában Will.I.Am és a brazil muzsikuskirály, Sergio Mendez is közreműködik) és nagyon szeretnivaló, nagyon vicces figurák biztosítják, hogy a Jégkorszak alkotói új filmjükkel legalább olyan sikert arassanak, mint az előző trilógiával.

Forráskód

Colter Stevens százados (Jake Gyllenhaal) egy száguldó vonaton tér magához, és fogalma sincs, hogyan került oda. Egy Christina nevű ismeretlen nő (Michelle Monaghan) ül vele szemben, aki viszont a jelek szerint azt hiszi, hogy ismeri őt. A százados a mosdóba menekül, ahol a tükörbe nézve egy másik ember arcát látja, a tárcájában lévő személyi igazolvány alapján pedig Sean Fentressnek hívják, és tanár. Ekkor hatalmas robbanás rázza meg a vonatot. A következő pillanatban Colter egy ultramodern elkülönítőben találja magát, ahol egy Goodwin nevű egyenruhás nő (Vera Farmiga) azt követeli, hogy számoljon be mindenről, amit látott. Colter kulcsfontosságú küldetésen vett részt, amelynek célja azonosítani a merénylőt, aki néhány órával korábban elpusztította a vonatot, és aki egy még nagyobb hatóerejű bomba felrobbantásával ezrek megölésére készül Chicago szívében. A „Forráskód” fedőnevet viselő szupertitkos program lehetővé teszi, hogy Colter egy párhuzamos valóságban rövid időre felvegye Sean személyiségét a végzet felé tartó vonaton.