A fenti kifejezés egészen új értelmet kap Andrew Niccol filmjében, a Lopott időben, ahol az időt bizony súlyos összegekért osztják a földön. Ismét érdekes jövőkép-gondolattal játszadozott el az álomgyár, amikor kitalálták, mi lenne, ha feltalálnák a halhatatlanság ellenszerét, és a túlnépesedés elkerülése végett mindenki csak 25 évig élhetne. Jobban mondva azok, akik nem vásárolhatnak maguknak még több időt. Így lesznek egyesek időmilliomosok, és a rendező bebizonyítja, hogy igenis eljöhet még az a nap is, amikor majd pénzben mérik az életéveket. A film ezt a világot egy szerelmi történetbe ágyazza. A végkifejletről egyelőre még semmit sem tudni, maga az ötlet érdekes, és kíváncsian várjuk a mozipremiert.

Tereza Boučková: A kakas éve
A bevallottan önéletrajzi ihletésű regény egy ötven körüli nő egy évének történetét eleveníti fel. Egy érzelmi-alkotói válságba került nőét, aki úgy érzi, élete menthetetlenül kicsúszott a kezéből. A család rendes körülmények között mentsvár lehetne. De itt nincsenek rendes körülmények, és ez nem egy rendes család. Merthogy vegyes: „fehér” szülőkből és saját gyermekből, valamint két örökbefogadott roma fiúból áll. A Prága közeli üdülőtelep magányában élő felnőttek és kamaszok nap mint nap megküzdenek egymással: gyökeresen eltérő életstílusukkal, erkölcsi rendjükkel, habitusukkal. A szülők elkeseredett harcot vívnak a kiskorukban örökbe fogadott, nagy türelemmel és szeretettel nevelt gyerekek megtartásáért, akik azonban egyre jobban elidegenednek tőlük, és egyre lejjebb csúsznak a lejtőn. Tereza Boučková tabukat döngető könyve egyszerre kavart hatalmas botrányt és aratott hatalmas sikert Csehországban.

William Golding: Látható sötétség
Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek - ettől ismerősek annyira. Matty, a háborús londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőtt korában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényektől vár választ; Sophy és Toni, a gyönyörű külsejű, belül azonban baljós hatalmaktól megszállott ikerpár; az öreg könyvkereskedő és mindenféle vallási-filozófiai divathóborttal sodródó barátja - ők „játsszák el” ezt a különös történetet. Életük, vezérelje bár az együgyű tudni akarás, az érzelemhiánytól eltorzult intelligencia vagy a szánalmas kapaszkodás, úgy érezzük, végzetszerűen fut össze egy terrorista gaztett gyújtópontjába - hiszen a regénybeli tüzek időtlen idők óta égnek, s terjesztik a „látható sötétet”.

Midnight in Paris
Gil és Inez jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egészen egymáshoz való: Gil esetleg Párizsban szeretne élni, és komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben Párizsban járkálni, míg Inez nem. A történetben a fordulatot az hozza, hogy Gil felfedezi, hogy pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy fiákerbe szállva időutazásban vehet részt, amely visszaröpíti az általa kedvelt 1920- as évekbe.

Lopott idő
A nem túl távoli jövőben járunk, amikor az orvostudománynak sikerült kikapcsolnia az öregedésért felelős génállományt. Ennek a tudományos bravúrnak az előnyei mellett a legnagyobb hátránya az, hogy maga az idő vált a legértékesebb valutává, hiszen a Föld túlnépesedését elkerülendő az emberek kénytelenek fizetni életük esetleges meghosszabbításáért, ellenkező esetben a meghatározott maximum után halálra vannak ítélve. Will Salas-t (Justin Timberlake), a nyomornegyed egyik fiatalemberét egy átverést követően ártatlanul vádolják meg gyilkossággal: egy Fortis nevű ember kicseréli kettejük „idejét”, majd a lejáró idő miatt természetesen meghal. Will ugyan további életet kap magának, de őt vádolják a cseréért, így kénytelen menekülőre fogni a dolgot. Mielőtt azonban végleg elkaphatná a Timekeeper-nek nevezett hatóság, Raymond Leon-nal az élen, Will túszul ejt egy gyönyörű, fiatal, gazdag lányt, Sylvia Weis-t (Amanda Seyfried), hogy egérutat nyerjen. Erőszakkal társult kettősük aztán percről percre küzd a túlélésért, míg rá nem ébrednek, hogy egymás iránt feltámadott szerelmük lehet a leghatékonyabb eszköz a rendszerrel szemben, amellyel háborúba keveredtek.